Juhász Gyula

Milyen volt...

A vers 1912-ben keletkezett Szakolcán, távol nagyváradi szerelmétől, Sárvári Annától. Ez egy viszonzatlan szerelem volt, ami megalapozta Juhász Gyula egész szerelmi költészetét.

 Ennek a plátói szerelemnek a gyümölcse a Milyen volt... című vers is, de ezeknek az érzelmeknek egy egész verseskötetet szentelt.

A vers műfajilag elégia, ami abban jelenik meg, hogy a költő szenved, de ugyanakkor kedvét leli Anna szépségében, még akkor is ha az sohasem lehet az övé a nő.

A vers maga rövid, mindössze 3 versszakból és versszakonként 4 sorból áll.

1. vsz.: Költőnk a nyárhoz hasonlítja Anna szépségét. Szerelme dús, szőke hajára emlékeztetik a szőke mezők, dús kalászok. A bő termést ígérő nyár teljes egészében olyan, mint Anna haja.

2. vsz.: Ebben a versszakban Anna kék szemét az Å‘szi azúr kék égbolttal azonosítja. Úgy képzelhetjük el a szituációt, hogy költÅ‘nk egy szeptemberi napon kiül a napra - amely már nem süt olyan erÅ‘sen, csak éppen hogy melegít – és felnéz az égre és ábrándozik Annáról, mert csak körülötte forognak a gondolatai. 

3. vsz.: Utolsó versszakban a tavasz jelenik meg a maga zsenge fűszálaival és ébredező természetével. Itt a tavaszi szél által mozgatott rét növényeinek a hangját hasonlítja Annához, mégpedig a hangjához, mert mindkettő kellemes és simogató. Mindezek Anna meleg szavaira emlékeztetik.

A vers egy téli napon íródott, ez is oka lehet, hogy a tél, mint évszak nem jelenik meg a költeményben. Emellett a költő nem akar szembesülni a remény elvesztésével, az elmúlással.

A költő minden versszak legelején ugyanazt a költői kérdést teszi fel: Milyen volt? Ebből adódik, hogy az egész vers a múltidézésről szól. Ez már nem egy szerelmi vallomás, csupán egy visszaemlékezés egy nem létező szerelemre, egy ábrándra.